Zeusz küszöbén

A görögökkel eddig szinte csak jó tapasztalataim vannak. Mindenki nagyon kedves és barátságos, közvetlenek, és hangosak, nagyon hangosak. Úgy szoktunk kijönni óráról, hogy fáj a fülünk, mert a tanárok kiabálva beszélnek. Az óráink kilenctől kettőig tartanak, fél tízig kávézunk, aztán 11 óra körül egy fél- háromnegyed órás kávészünet, majd még egy, és egykor mehetünk ebédelni. Ha kirándulni megyünk,közülünk csak a spanyolok késnek, a tanárok közül szinte mindenki, ráadásul még a buszsofőr is. A buszállomásoknak nincs nevük, vagyis van, mindegyiknek ugyanaz, Στασισ, vagyis állomás...igazából megállók sincsenek, csak néha egy- egy tábla jelzi a főbb útirányokat. Ha jön a busz, csak le kell inteni, és bárhol megáll. Viszont hiába állsz a megállóban, ha nem száll le senki, és nem intesz, hoppon maradsz. Jegyet mindig mindenki érvényesít, mert csak egy helyen lehet, a buszsofőr mellett, a bejáratnál, így a sofőr kaller is egyben. Ha jön az ellenőr, és nincs érvényes jegyed, bajban vagy, mert csak az első ajtó van nyitva, (de az menet közben is), és csak ott van lyukasztó, tehát nincs lehetőség a bliccelésre.