Zeusz küszöbén

Tegnap voltunk Delfiben, visszafelé pedig megálltunk két kis településen, nagyon hangulatosak voltak, kis halászfalvak. Delfhiben másfél óránk volt a múzeum, és a történelmi terület végignézésére, az egyik templomot, ami jóval távolabb volt a többinél, úgy néztük meg,…

Ma megírtuk a második zh-t, most pihi a Georgiou Házban, aztán este buli, holnap pedig irány Delfhi! Alig várom már, hogy megérintsen a hely szelleme..:)

Jelenleg ezek az ételek találhatók meg a hűtőben: leárazott spar nektarin, háromféle csoki (narancsos ét, sima tej, és a karamellás crips-es, a kedvencem:)), sajt, néhány körte és csokis kekszes görögjoghurt.

Azt álmodtam, hogy jöttek ide magyarok tanulni, és nem voltam végre egyedül, és tudtam beszélni a szép magyar anyanyelvemen. Ma megkérdezte a tanár órán, hogy ugye én vagyok az egyedüli magyar, mondtam, hogy igen, erre szomorúan nézett rám, azt mondta, szegényke, és megsimogatott.

Van már foodkard-om a másik egyetemen, de jövő héten még el kell mennem a diákért. Ma két buszjegy helyett csak egyet kellett felhasználnom (darabja 0,70 cent, minden utazáskor), mert mikor át akartam szállni a Georgiou téren a másik buszra, és nem tudtam, hogy melyik megállóból…

A görögökkel eddig szinte csak jó tapasztalataim vannak. Mindenki nagyon kedves és barátságos, közvetlenek, és hangosak, nagyon hangosak. Úgy szoktunk kijönni óráról, hogy fáj a fülünk, mert a tanárok kiabálva beszélnek. Az óráink kilenctől kettőig tartanak, fél tízig…

Ma ellátogattam az egyetemre, ahová októbertől járok majd, hiszen a mostani nem végleges, itt csak a nyelvi kurzust tartják. Ahogy a lakóhelyem sem végleges, szeptember harmincadikán költöznöm kell, de egyelőre még nem tudom, hová. Szóval, fél hétkor keltem, és bementem egy gyors…