Ma korán felébredtem, úgyhogy kitaláltam, hogy elmegyek templomba. Az ajtó előtt három kéregető fogadott, de nem hagytam, hogy ez eltántorítson, bementem. A szertartás érdekes volt, végig énekeltek (a kántor), a pap csak néha beszélt, és szinte végig háttal állt egy ajtó mögött, ami nyitva volt, néha megfordult, olyankor mindenki keresztet vetett. Meg amúgy is, egyfolytában keresztet vetettek, tuti izomlázuk lesz délutánra. Amúgy ha buszon, vonaton utazunk, és meglátnak egy templomot, olyankor is keresztet vetnek, nagyon érdekes. A mise alatt tömjén illata lengte be a templomot. A végén a hívők kaptak egy kanálban (!) bort és ostyát (gondolom, akik áldoztak előtte). A templom közepén volt egy nagy állvány, amin egy szentkép van, mindenki, aki bement, keresztet vetett előtte, meghajolt és megcsókolta a képet. Néha bejött egy másik pap, és letörölgette a képet:) A földön színes padlószőnyeg van, ami nem is rossz ötlet, hiszen sokszor le is térdeltek a szertartás közben. Jól felöltöztem, nehogy fázzak, mint az itthoni temlomokban, de elfelejtettem, hogy itt mindig meleg van a templomokban (meg amúgy is), és még a fűtés is ment (nem úgy,mint az albiban :S).
Délre megyek órára, addig írom a beadandókat, meg ki kell nyomtatnom a kérdővet, amit marketingre csináltam, és megmutatnom a tanárnak. Még két esszét kell megírnom, a kiválasztásról és az emberi erőforrás menedzsementről, ötven-ötven oldalt. Már írom egy ideje, de nagyon sok ez az ötven oldal. Jövő kedden vizsgázom görögből is, arra is tanulni kell. El akartam menni hétvégén Athénba, de megint tüntetések vannak, úgyhogy még gondolkozom rajta. Tegnap itt is tüntettek a vasutasok, nem tudtam bemenni a suliba, hétfőn a tanárok, egész héten és múlt héten a diákok...
Pawel-t, a lengyel fiút megharapta egy kutya az egyetemen, és a kórházban nem adtak neki injekciót, mondván nem fenyegeti a veszettség.
Most van netem, aminek nagyon örülök, mert ez igen ritka jelenség a házban, a suliba szoktam menni netezni (ha éppen be tudok, mert nincs sztrájk). Múlt szerdán volt két beadandóm határideje, persze épp nem volt net itt, elmentem a könyvtárba, ahol kiderült,hogy a gépek nem kompatibilisek a pendrájvommal, amiről az esszéket akartam feltölteni és elküldeni az itthoni tanáraimnak. Szerencsére a könyvtáros nagyon aranyos volt, és megengedte, hogy az ő gépén küldjem el az iméleket, mert azon tudtam használni a penyóm:)
